Híreink

Mi is az az infrafűtés?

Mi is az az infrafűtés?

Mi is az az infrafűtés?

Vajon infrafűtésnek tekinthető-e egy teljes felületén elfedett, alacsony hőmérsékletű fűtőfilm?

 

A válasz megadása előtt nézzük meg:

■ mit nevezhetünk infrafűtésnek;

■ hogyan működik;

■ hová ajánlott és mitől gazdaságos? Ma már az infrafűtés úgy van jelen a köztudatban, mint a gáz-, központi vagy fafűtésű rendszerek jelentős alternatívája, hiszen ez a technológia kellemesebb környezetet és gazdaságosabb üzemeltetést eredményezhet társainál. Ha be kívánjuk mutatni ezt a fűtési mechanizmust, akkor először a jól bevált kandallóra vagy cserépkályhára kellene utalnunk. A cserépkályha melegét 5-10 m-es távolságból is érezni lehet, ami az infravörös sugárzásnak köszönhető. Infravörös sugárzásnak hívjuk a látható hullámhosszon kívüli, 0,75 és 1000 m közötti tartományban terjedő elektromágneses sugárzást. Mindenki által ismert, infravörös sugarakat is kibocsátó „fűtőtest” például maga a Nap. A Nap infrasugarak segítségével „szállítja” a hőt, ráadásul közvetítőközeg nélkül, tehát a levegőt nem melegíti fel, csak a tárgyakat. Több, egymástól független kutatóintézet is bizonyította, hogy az emberi szervezet számára a 8-11 m tartományú sugárzás a legkedvezőbb. Az infravörös sugarak az emberi szövetekben teljes mértékben elnyelődnek, testünkben hőenergiává alakulnak. Ez a hőenergia a természetes áramlást (vérkeringést) felhasználva az egész testben kellemes hőérzetet biztosít.

 

A szokásos fűtőpanelek általános leírása

A legegyszerűbb felépítésű fűtőpanel elkészítése Tesla nevéhez köthető. A panelek jellemzően tábla alakú, 2-3 centiméter vastag, villamos fűtőtestek. Közös jellemzőjük az ellenállásos fűtőlap, amely lehetővé teszi a szükséges, legalább 80 °C-os és legfeljebb 90-95 °C-os felületi hőmérséklet elérését; nincs bennük mozgó alkatrész, hosszú élettartamú, karbantartást nem igénylő eszközök. A lap a sugárzó felületén kvarchomok burkolatot kap, amely biztosítja a lehető legszélesebb sugárzási szöget. A hátoldalon szigeteléssel és hőtükörrel ellátott felület lehetővé teszi, hogy a paneleket éghető anyagon – például fa meny-nyezeten – is el lehessen helyezni. Hatásfokuk nagyon jó, mivel a villamos energia gyakorlatilag veszteségmentesen alakul át sugárzó hővé, a hő áramlása pedig a kívánt irányban maximális, ellenkező irányban pedig minimális. Továbbá nincs hőközvetítő közeg, szemben például a gázkonvektoros vagy radiátoros központi fűtéssel, ahol az égés során felszabaduló hőmennyiség kisebb-nagyobb része elvész. Nem megalapozatlan tehát az egyre növekvő érdeklődés.

 

 

Hogyan működik?

A panelekből kiáramló infravörös sugarak a faltól, bútortól stb. való visszaverődéssel kellemes hőérzetet biztosítanak, már a hagyományos fűtési módoknál kellemesnek ítélt hőmérsékletnél 2-4 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten is. A hagyományos fűtési módok először a helyiség levegőjét melegítik fel, amely aztán a falak és tárgyak körül áramolva ezeket felmelegíti. A levegő tehát mindig melegebb, mint a falak és a tárgyak. Az infrasugárzó panelek először a helyiségben lévő falakat, tárgyakat vagy személyeket melegítik fel, s tőlük melegszik fel a levegő. Az infrasugár a bőr mélyebb rétegeibe hatolva fejti ki melegítő hatását, mely immunerősítő, izomlazító és vérnyomásserkentő is egyben. Az infrasugarak elősegítik az emberi szervezet öngyógyító képességét. Pozitívan hatnak az ízületi gyulladásokra, a vérnyomásra, a szervezet vércukorszintjére, veseműködési zavarokra, gyulladásokra. Többek között asztmatikus megbetegedések és más tünetegyüttesek esetében is pozitív hatást fejtenek ki.

Előnyei a hagyományos fűtésrendszerekkel szemben

Közvetlen és azonnali hőleadás valósítható meg az infrafűtéssel egyéni igény szerint. Rendkívül rövid reakcióidő, nincs köztes veszteség. A rendszer alacsony beszerelési költséggel bír, nem igényel karbantartást; hosszú élettartam, változatlan működési teljesítmény jellemzi. Ugyanaz a hőérzet alakul ki alacsonyabb teremhőmérsékleten is. Környezetbarát, biztonságos, zajmentes üzemű. Nem kavarja fel a port, nincs füst, nem szárítja ki a levegőt, nincs hőrétegződés, ideális a magas épületek számára. Az infrafűtés nem von el oxigént a helyiség levegőjéből, ugyanakkor megakadályozza a falon a kondenzvíz képződését, hiszen a fal és a padlózat hőmérséklete mintegy 2 °C-al magasabb lesz, mint a levegőé. Ha nincs kondenzvíz, az épület kiszárad, nem lesz penészedés.

 

 

A panelek telepítése

Az infrapanelek a hőt gyakorlatilag úgy sugározzák, mint a lámpák a fényt, tehát van egyfajta hatósugaruk. Ezt a telepítésnél feltétlenül figyelembe kell venni. A fűtőpanelek alkalmazása mellett szól az egyszerű szerelési mód is. A fűtőpaneleket jellemzően csavarokkal lehet a plafonra, akár gipszkartonra rögzíteni. Az oldalfali elhelyezést speciális tartókonzolok segítik. 230 V hálózati feszültséget igényelnek. Szabályozásról termosztáttal gondoskodhatunk. Célszerű minél kisebb kapcsolási hiszterézissel rendelkező (0,1-0,2 °C) szabályozót alkalmazni, mert ez biztosítja a fűtőpanelek ki- és bekapcsolása során fellépő legkisebb felületi hőmérsékletkülönbséget. Így érhetjük el a maximális hatékonyság melletti leggazdasá-gosabb üzemeltetést. Nagy előnye a távvezérelhetőség: akár mobiltelefonról is indítható a fűtés. A panelek telepítése kevesebből jön ki, mint például egy gázfűtés kiépítése. A beépítés során figyelembe kell venni az „átsugárzott” távolságot. A sugárzás hatásfoka csökken a távolság növekedésével. A teljesítmény tekintetében a következők javasolhatók: 2,7 méteres belmagasságig bőven elég pl. a 300-350 W-os panel, e felett már 500 W-os panelek szükségesek. A darabszámot a fűtendő helyiség térfogatából határozhatjuk meg. Az átlagos, 0,8-1 W/m2K hőveszteség mellett a beépítendő teljesítmény 20-35 W/m3. A különbséget a helyiség funkciója adja. Egy műhelyben 18 °C hőmérsékletigény mellett 20-22 W/m3, míg egy fürdőben 22-24 °C hőmérséklet eléréséhez 32-35 W/m3 beépítése szükséges.

 

■ Néhány példa az alkalmazhatóságra:

■ lakóházakon belüli teljes értékű, valamint kiegészítő fűtésként;

■ üzemcsarnokok, műhelyek, partisátrak, ólak, istállók fűtése;

■ öltözők, sport- és egészségügyi létesítmények fűtése.

 

Miként takarékoskodik az infrapanel az energiával?

Amit az ember elvár egy korszerű fűtésrendszertől, az a következő: olcsó kiépítés, gazdaságos üzemeltethetőség, megbízhatóság, esztétikus megjelenés. A hiedelmekkel ellentétben a modern elektromos fűtési rendszerek üzemeltetési költségei nem feltétlenül magasabbak a gázalapú rendszereknél megszokottaknál, ami leginkább a gyors, néhány perces felfűtési időnek köszönhető.

 

Az infra fűtőpanelek körülbelül 30 perc alatt érik el maximális teljesítményüket, ami azt jelenti, hogy a teljesen fűtetlen lakásban is fél óra múlva kellemes hőérzetünk lehet. Kevesebb, mint 20%-ban melegíti a levegőt, és több mint 80%-ban melegíti az emberi testet, így a fellépő hőveszteség elenyésző mértékű. A gyártók adatai, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a beépített fűtőpanelek napi üzemideje 6-10 óra.

 

Ez függ a felhasználó hőigényétől, valamint a helyiség szigetelési képességétől, de akár az üzemeltető szellőztetési szokásaitól is. További megtakarítás érhető el, ha a fűtőelemeket vezérelt – korábban éjszakai – árammal is üzemeltetjük, ami pontosan a leginkább fűtést igénylő időszakban – este – áll rendelkezésre. Az infrafűtések alkalmazása esetén a kialakuló hőérzet magasabb, mint a valós hőmérséklet, a korábban megszokott beállításnál nyugodtan 2-3 °C-al alacsonyabbra állíthatjuk a termosztátot. Az infrapanel által sugárzott hő nem szökik ki az ablakon, így emiatt további megtakarítás érhető el. Az infrapanel által elért megtakarítás cca. 20%, átmeneti időszakban akár 40% is lehet más fűtési rendszerrel összehasonlítva!

 

Összegzés

Az infrafűtés korszerű, egészségre pozitív hatást gyakorló, kényelmes és tiszta fűtési forma, mely nem teszi tönkre a falakat, nem kavarja fel a port, és egyenletes meleget biztosít. Új technológiája révén átépítési költségek nélküli, hosszú távú, környezetbarát megoldás, mely mentesít a folyamatosan dráguló távhő- és gázárak gondja alól is. De térjünk vissza e cikk keletkezésének okára. Infrafűtésnek tekinthető-e az olyan elektromos fűtőfilm, amely a padló alá kerül beépítésre, az infrasugárzás kialakulásához szükséges hőmérsékletnél lényegesen alacsonyabban üzemel – hiszen senki nem akar 85- 95 °C-os padlón járkálni. Ez a film teljes felületén árnyékolt a fapadló vagy a kerámialapok által.

A fentiekből a szakember egyértelműen érti, hogy itt egy elektromos padló- vagy mennyezetfűtésről van szó – amivel semmi gond –, de nem infrafűtésről. A laikus érdeklődő, aki alternatívát keres a gázfűtésre, könnyen találhat fűtőfilmeket infrafűtésként hirdetve, és ekként is veszi meg. Azt gondolom, hogy ezen fűtőfilmek forgalmazóinak kellene pontosabb tájékoztatást adni a termékeik hatásáról. Szerintem nem illő meglovagolni a jelenlegi „mindenképpen infrafűtést akarok” trendet, infrafűtésként ajánlani és eladni, ami végül is nem az.

 

Forrás: Villanyszerelők lapja  2011. január 2. |  ifj. Czinege Károly

2017. március 8. vissza